via musztang from wrongfully
volt ilyen is
- Mom: What's wrong?
- My mind: I used to do so well in school but I'm not anymore.
- My mind: The people I call friends, aren't my actual friends.
- My mind: I'm constantly feeling alone.
- My mind: I'm starting to look at myself different.
- My mind: Nothing feels the same anymore.
- My mind: I feel like I'm going to fail at anything I try to do.
- My mind: I haven't been eating that much yet I'm hungry all the time.
- My mind: I feel like no one cares bout me.
- My mind: I just wanna sleep all day and never wake up.
- Me: Oh nothing I'm fine.
• • •
via musztang from atommaki-deactivated20120122
“Meséltem, hogy mikor tudtam, hogy elveszlek?
- Mikor először láttál a kifutón?
- Nem. Akkor, amikor abban a harmadik utcai étteremben voltunk.
- Hm… már emlékszem!
- Fehér vászonruhát viseltél. És rendeltél egy hatalmas adag oldalast, és olyan étvággyal ettél; könyékig szaftos voltál, húscafatok a fogad közt, a hajad csupa zsír. Mikor végeztél, mondtam, hogy milyen egy malacka vagy. Erre előkaptad a tükröd, megnézted magad és kitört belőled egy hatalmas, boldog, önfeledt, zabolátlan kacagás. Betöltötte a helyiséget. Én meg arra gondoltam, hogy ez az a hang, amit hallani akarok életem végéig. Ezért kértem meg a kezed; semmi köze nem volt a szépségedhez.
-Tudod én mikor döntöttem el, hogy örökre veled akarok lenni?
- Nem. Mikor?
- Úgy körülbelül fél perce.”
— (via atommaki)
• • •
